A (NEM) VÁRT AJÁNDÉK
Hosszú út a boldogságig

Történetemmel szeretnék erőt adni sorstársaim küzdelméhez. Tudom milyen reménykedni valamiben, ami talán soha nem teljesül. Küzdeni a félelmekkel, amik folyamatosan kísértenek, hogy nem lehet gyermeked. Mikor kell már feladni, vagy mégsem?! Meddig érdemes küzdeni?

2011- ben találtak egy nagy cisztát a petefészkemben. Az akkori orvosom azt gondolta, rosszindulatú, mindenképpen műteni kell. Így az első műtétemen hamar túlestem. A szövettan azonban nem rákot, hanem endometriózist igazolt, amiről korábban soha nem hallottam. Gyógyszeres kezelést javasolt, az endometriózis miatt, ezért elkezdtem szedni a visannet.

Nem volt vele sok panaszom, mellékhatás is alig, de 8 hónap után abbahagytam, mert elérkezettnek láttuk az időt a férjemmel, hogy gyermeket vállaljunk. Az öröm, amit akkor éreztünk szépen lassan szertefoszlott, hiszen a várva várt terhesség csak nem akart összejönni. Bár az orvosommal a gyógyszer abbahagyását, és a gyermekvállalási szándékunkat is megbeszéltem, ő nem javasolta a meddőségi kezelést fél év után. Így csak 2 év sikertelenség után, egy betegtársam javaslatára, akivel véletlenül ismerkedtem meg, kezdtem el keresni egy megfelelő szakembert, aki az endometriózishoz és a meddőséghez is ért.

Elmentem hozzá, és a vizsgálat alapján egyértelműén műtétet javasolt. Szinte mindenhol volt a hasüregben és a kismedencében endometriózis, a műtött petefészkemet is újra kellett operálni. Nem volt jelentős fájdalmam, bár a baba nem jött össze, de nem gondoltam volna, hogy ennyi endo van megint bennem. A műtő orvosommal is természetesen megbeszéltem, hogy gyermeket szeretnénk, így a kezelésemet is ehhez igazította. Azt mondta, hogy 6 hónap GNRH után azonnal lombikkal kezdjünk, ne várjunk a spontán terhességre, mert kicsi az esélye, és az endometriózis újra felütheti a fejét.

Itt kezdődtek a lombikok. Kezelés, várakozás, reménykedés. A férjemmel elég nehezen viseltük. Hol Ő, hol én borultam ki, nehéz volt elfogadni, hogy nem sikerül. A harmadik sikertelen lombik után elkezdtük az örökbefogadást intézni. Megbeszéltük, hogy ez a lehetőség is szóba jöhet, ha már nem lehet saját vérszerinti gyermekünk. Sajnos a betegség nagyon kimerítette a két petefészkemet, így bár tovább csináltuk, egyre kevesebb esélyt láttunk mi is, nem csak az orvos.

További 2, vagyis már az 5. sikertelen lombik után fogadtuk örökbe kisfiúnkat, 1 évesen. Végre megnyugodtam és boldog voltam, hogy család lettünk, ennyi küzdelem után. Az egész életünk így lett kerek egész.

A fájdalmaim időközben megjelentek, az endometriózis visszatért és alig éltem, így egy újabb műtét következett. Műtét után elmentem a 6 hetes kontrollra, orvosom mindent rendben talált. Én is jobban éreztem magam. Majd az azt követő menstruációm nem akart megjönni, arra gondoltam biztosan így kimerültek a petefészkeim, de nem hagyott nyugodni, mert mi van, ha újra itt van a dög?!

Elmentem hát az orvosomhoz, az orvosom mikor ultrahangozott felnevetett, én meg nem értettem mi olyan vicces. Hát ott volt egy pici pacni és dobogott a szíve! Majdnem lefordultam a székről örömömben! Nem hittem el, hogy ez velem megtörténhet, de megtörtént! 

Most két gyermekünk van, akiket imádunk, tiszta szívből szeretünk. Egy, aki megmentette a lelkünket, és mi az övét, és egy, aki igazi ajándék.

Mindenkinek kívánom, aki családra vágyik, hogy történjen meg veletek is!

Lilla

testve_rek_unsplashcom.jpeg

Fotó: unsplash.com

Az oldalon általánosan nem szakemberek írnak, posztolnak, így az oldalon olvasottak nem alkalmasak diagnosztizálásra, ha tüneteid nagyon hasonlóak, felvetődött benned, hogy te is ezzel a betegséggel küzdesz, keress fel egy endometriózis kezelésben jártas orvost, szakembert. Az oldalon olvasott történetek egyedi, szubjektív véleményeket tartalmaznak, lehet, hogy rád nem jellemzőek, ha mégis magadra ismertél egyes tünetek alapján, keres fel egy endometriózis specialistát, nőgyógyászt.

A blogon minden történet anonim, vagy megváltoztatott keresztnévvel olvasható. Az érintett intézmény, orvos sok esetben szándékosan megváltoztatott jellemzőkkel szerepel bennük, mindenki személyiségi jogait tiszteletben tartva. A történetek szereplőivel kizárólag az Ő beleegyezésükkel lehet felvenni a kapcsolatot, amennyiben erre lenne szükséged, írj üzenetet ide: endotamogato@gmail.com

Egészséget és boldog babavárást kívánunk.

Endometriózis Támogató Blog szerkesztőcsapata

Kövess minket a facebookon is:

Zárt facebook csoportunk: Endometriózis Támogató Csoport

Nyilvános facebook oldalunk: Endometriózis Támogató Közösség

A bejegyzés trackback címe:

https://endometriozistamogato.blog.hu/api/trackback/id/tr1314401652

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Endometriózis Támogató

A blog célja, hogy az Endometriózis Támogató Csoport tagjainak történeteit megosszuk mindazokkal, akik valamilyen formában érintettek. Sorstársak, családtagok, barátok, segíteni vágyók. A történeteket anonim módon jelentetjük meg. Célunk nem az, hogy betegeket zászlónkra tűzzünk, csupán történeteikkel jelezni kívánjuk, hogy az otthonukban ülő, éppen tanácstalanul az interneten böngészők is tudják, nincsenek egyedül.

Friss topikok

Címke feed

  • Vilnius kincsei
  • Gyönyörű miniatűr festmények              
  • A Himalája legszebb túrája, az Everest trek
  • Az Igazi kaland 5.
  • Átkozottak erdeje: Darkwood (PS4) teszt
  • Megváltozott gyerekkor, megváltozott képességek
  • STÍLUSOK 1 - WABI SABI